Kedves Olvasók!
Akik olvassátok ezt a bejegyzést, szeretnék Tőletek elnézést kérni! Mélységesen sajnálom, hogy hónapok óta nem folytattam az itt megkezdett történetet. Sajnos a legutolsó bejegyzésem óta nem is igazán tudtam írni. Semmi érdemleges nem került ki a kezem alól, és általában hozzá sem tudtam nyúlni a történethez.
Visszaolvasva a meglévő fejezeteket, rájöttem, hogy ott hibáztam, nem azt az utat követtem, amelyet eredetileg elterveztem. Túl gyorsan akartam pörgetni az eseményeket, kapkodtam, ennek pedig meg is lett az eredménye: olyat alkottam, ami nem tetszik, és amelyet nem vagyok képes folytatni.
Viszont ezt a történetet be akarom fejezni, mert nagyon fontos számomra! Remélhetőleg, egyszer pedig elég érdemes lesz arra - ha elkészül -, hogy egy kiadóhoz bekerülhessen.
Mivel nem jó utat választottam, nem jól alakítottam a cselekményeket, nem az a történet fog megszületni, amelyet én eredetileg terveztem, és ez nagy csalódással tölt el engem. Önmagamban csalódtam. És főleg azért, mert valamilyen oknál képtelen voltam az írásra; leblokkoltam teljesen, és bár ötleteim voltak, nem tudtam őket megfogalmazni, úgy leírni, ahogy azt kellett volna. Érdemi alkotás nem született a kezem alatt. Szomorú. És főleg azért, mert vártatok rá. Őszintén sajnálom. :(
Arra a döntésre jutottam, hogy mivel nem áll stabil alapokon a történet, az a megoldás, ha elölről kezdem az egészet, és nem kapkodok el semmit.
Nem fogom letörölni a blogról a fejezeteket, és be sem zárom. Megpróbálok majd kisregényeket, novellákat és egyperceseket hozni a számotokra, HA sikerrel járok, és végre újra fogok tudni írni.
Őszintén sajnálom, hogy nem született meg az elhatározásom sokkal hamarabb, és várakoztattalak Benneteket.
Remélem, még visszatérhetek!
Addig is köszönöm a feliratkozókat, a véleményeket, és a sok oldalmegjelenítést! Nagyon hálás vagyok, és kimondhatatlanul sokat jelent számomra! :)
Sok puszi
Üdv: Szemy
